|
U9(’01) Winter Cup teremtorna, kiemelt bajnokság 1.játéknap - 2010.01.30. 13.30 óra Piliscsaba, Fő u.2. – fedett, műfüves kispálya, 5+1 fő, 3x2m-es kapu, 2x10 perc, 50 néző Csoportmérkőzések, B.csoport: FRÁNYA HEGYVIDÉK Tabáni
Spartacus – XII.ker.Hegyvidék 1-3
(0-2)
G: Mohamed Leon – Katona, Hideg – Daradics, Kosaras – Mohamed cs: Boksay
Igazi Winter Cup a tél kellős közepén. Persze ez január végén nem meglepő, de azért azt nem vártuk, hogy ekkora porcukrozás legyen szombaton. Több játékosomat így elvesztettem a mai napra, ők biztonságtechnikai okból kifolyólag nem indultak útnak, a budapesti közlekedést ennél jóval kisebb hó is megbénítja, hát még egy ekkora mennyiség. A szervezőktől is azt az információt kaptam, hogy kevesebb csapat lesz, „pötyögünk” egyet a megjelentekkel az éles játékot pedig majdan bepótoljuk. Hát ebből csak annyi lett, hogy a szomszédos Solymár nem jött el (és ezt nem is jelezte), mondhatnám, hogy ők szánkóval is kényelmesen beértek volna percek alatt, de hát persze mit tudhatom én! Így be”élesítették” szépen a tornát. Hogy a többi csapatból voltak e hiányzók és mennyien, arra vonatkozóan nincsen adatom, de hogy mi kissé foghíjasak lettünk, az bizonyos. Lovász Barnus, Gregor Andris, Laczkó Benedek, Neiger Donát nélkül kellett kiállnunk, Balogh Norbi pedig egyébként is betegszabadságon volt. Kaptunk viszont egy német kapust Leon személyében, aki lelkesen jött és próbált kicsit Tabános lenni. A Hegyvidék remek képességű csapat, fölényben is voltak a mérkőzés elején. 0-0 –ás állásnál egy kapujuk előtti kavarodás után Abdullah Mohamed került helyzetbe, de nem volt kellő erő a lövésébe, így kimaradt a nagy lehetőség. Az első tíz percben, attraktívabb, ügyesebb volt ellenfelünk, így nagyjából reális eredménnyel zártuk az első játékrészt. Kicsit aztán próbáltam alakítani a csapaton, de a második félidőben csak 0-3-as állásnál villantottunk, ekkor Mohamed lépett ki a védők mögül, ballal lőtt, a labda pedig máris a bal sarokban táncolt, kicsi Mohának első Piliscsabai mérkőzésén az első gólja volt ez. És bár utána voltak a mezőnyjátékunkban bíztató elemek, ezúttal a mezőnyből (felsőházból is) kiemelkedő szomszédokat nem bírtuk igazán megszorítani.
NEM ALAKULT SZERENCSÉSEN Tabáni Spartacus – II. Kerület UFC 0-2 (0-1) Leon – Katona, Hideg – Daradics, Kosaras – Mohamed cs: Boksay Mivel a Hegyvidék csapata a II. Kerületieket nagyon elgyepálta, így nekünk egy döntetlen is megfelelt volna a mérkőzésen az elődöntőbe jutáshoz. Riválisunk fürgébben kezdte az összecsapást. Nem mutattak be semmilyen félelmetes dolgot, de nagyon pörögtek és inkább nekik voltak lehetőségeik. Persze ha a félidő derekán higgadtabban és ügyesebben oldjuk meg a félpályánál lévő 2:1 elleni szituációt, akkor könnyedén ziccerben találhattuk volna magunkat. De nem így történt, az ellenfél pedig egyszer bevette német kapusunk hálóját. A második félidőben aztán annak rendje és módja szerint mindent egy lapra tettünk fel és támadtunk. Előbb Katona Csongor cselezte magát helyzetbe, de spiccelését lábbal hárította a kapus, később Kosaras Andrisunk rúgott kecsegtető helyzetből oldalsó kapufát. Mentünk - mentünk, a kapu előtt lecsorgó labdáknál valahogy nem volt szerencsénk, nem tudtuk kihasználni, hogy többször az ő kapujuk közelében volt a labda. A vége felé baloldalról kiválóan átpasszolt labdával Kosaras Andris gyalogolhatott volna be a kapu szájába, de Mohamed is ott volt (3:1 elleni jelenet volt), visszalépett a labdáért, így Andrishoz nem jutott el a játékszer, a helyzet pedig odalett sajnos. A legvégén egy szöglet utáni szerencsés lepattanót értékesített az ellenfél. Később kiderült, megnyerték a napot….5. helyért
Mérkőzés az 5. helyért: HAVAS ZÖLDASZTALNÁL Tabáni Spartacus – Solymár 3-0, mérkőzés nélkül A két csapat/szülői közösség/egyesület közötti alapvető hozzáállásbeli különbséget igazából ki sem fejezi ez az eredmény. Ők voltak ugyebár a szó nélkül „meg nem jelentek”! Így hát mindenképpen könyveljük csak el magunknak a pontokat. Büszkék (még akkor is bőven igaz, ha nem mindenki tudott sajnos eljönni) lehetünk arra a szülői összefogásra, amit szombaton láttunk, éreztünk. Mindenki segítőkész volt, jöttünk – mentünk a gyerekekért. Jó így dolgozni, hogy a háttérben igazi szülői csapatot érzek. Az eredmény pedig legközelebb jobb lesz, ígérjük!
Edző: Grőb Ákos |